Total Pageviews

2017-05-29

echoes_Bandoneon – working with Pina Bausch by Kristóf Farkas

    Bandoneon – working with Pina Bausch, olvasható a fedőlapon és az alcím ebben az esetben (is) többértelmű. A könyv magját alkotó próbanaplót a világ első táncdramaturgjaként jegyzett Raimund Hoghe írta, de nevén kívül még három másikat is olvashatok: Ulli Weiss illusztrálta fotókkal, Penny Black fordította és Trencsényi Katalin írta hozzá az előszót. Öt név, akik akár közvetlenül vagy közvetetten, valamilyen úton módon, de együtt dolgoztak és foglalkoztatták egymást. A könyvet még ki sem nyitottam, az én munkám itt kezdődik. 



    A tartalomjegyzékre pillantva meglepő lehet, hogy a 260 oldalas könyv töredékét teszi ki csak maga a napló, mindössze harminc oldalt, a többit gazdag képanyag, köztük a címben szereplő előadás programfüzetében közölt gyerekkori fotók, illetve többek között egy Pina Bausch életét és munkásságát bemutató előszó és egy, az íróval készített nagyinterjú. A kisebb-nagyobb fejezetek mégis tökéletes arányban és sorrendben egészítik ki egymást, a naplóra vonatkozó egyoldalas fordítói megjegyzés például jól elhelyezett instrukció: ne úgy olvassuk, mint egy „hogyan csináld/csinálj úgy, mint Pina Bausch” útmutatót. Ez, véleményem szerint sokkal inkább egy „így dolgozhatnál vele” dokumentáció. Ez a dokumentáció pedig sokrétű és változatos, hol informatív, akár évszám szerinti felsorolást jelent, hol fényképeket, hol költői, a szó által keresett, egészen a mozdulat megszületéséig megfog(almaz)hatatlannak a keresgélését, amikor a próbákról számol be.
    Raimund Hoghe egy interjúban említett esszéjének címe, a Writing with words and bodies, vagyis Írás szavakkal és testtel, egy olyan plusz gondolatot juttatott eszembe olvasáskor, hogy milyen is az, amikor a táncról beszélünk vagy hogy hányféleképp is beszélhetünk róla. A könyvet azért tartom fontosnak, mert elméleti fejtegetések és/vagy elemzések helyett egy olyan gyakorlatiasan összeválogatott „szöveggyűjteményt” ad a kezünkbe, ami által nem csak egy előadásról – felvétel híján – de az alkotóról, az alkotóval való kapcsolatról, magáról a vele való munkáról a legtöbbet megtudhatok. A könyv olvasása és a Bandoneon (személyes) rekonstrukciója során a különböző szövegrészletek összeválogatásának köszönhetően egy sokkal intimebb viszony alakulhatott ki bennem – a látatlannal, de nem a láthatatlannal – mintha időben és térben, külön-külön olvashattam volna el a vonatkozó írásokat. Viszont, ezeknek egy része a rendszerezés nélkül meg sem íródott volna talán. A dolog pikantériája pedig, hogy a próbafolyamat alatt elhangzott száznál is több kérdés és válasz nem kerül terítékre, hisz elvégre nem azokkal dolgoztak, hanem Pina Bausch-sal.

Farkas Kristóf – member of KÖM by L1 Association

No comments:

Post a Comment